Termékek Menü

Hangszer karbantartási útmutató Juhász Zoltán hangszerkészítő mestertől I.

Hangszer karbantartási útmutató Juhász Zoltán hangszerkészítő mestertől I.

Hogyan kell a rézfúvós hangszert karbantartani? Mi az, amit mindenkinek meg kell tenni és melyek az ajánlott teendők?

Több bejegyzésben is foglalkoztunk már azzal a témával, hogyan tudjuk szeretett hangszerünk minőségét minél jobban megőrizni és karbantartani? Most egy kiváló szakértőt is megkerestünk ez ügyben. Egy olyan embert, akit ebben a szakmában senkinek nem kell bemutatni.

Ő Juhász Zoltán. Az a nemzetközi hírű historikus hangszerkészítő és rézfúvós hangszerjavító mester, akinek a telefonszámát Nyugat-Európában kézről kézre adják a muzsikusok.

Hangszer karbantartási útmutató Juhász Zoltán rézfúvós hangszer-javító mestertől

Zoltán elmondása szerint nehéz megmondani, hogy mit kell tenni a hangszerekkel, mint ahogy az autónkban az olajat is csak időszakosan ajánlott cserélni, de igazából mindenki tudja, hogy meg kell csinálni.

„Az a halálom, amikor azt mondja a muzsikus, hogy Mester úr, ez olyan jó hangszer, hogy ezt 20 éve nem látta hangszerész! Én erre azt mondom, hogy ez olyan, mint amikor odamegy az ember az autószerelőhöz, hogy Mester úr, ez egy olyan jó autó, hogy 10 éve nem kellett olajat cserélni benne. Hát mit mond ilyenkor a szerelő? Hogy így ahogy van, akkor tolja ki a roncstelepre, mert egyszerűen tönkrement.”

Nincs ez másképp a hangszereknél sem.

“Meggyőződésem, hogy minden rézfúvós hangszert évente legalább egyszer át kell vizsgáltatni szakszervizben! Miért? Mert a legeslegnagyobb kárt a hangszerben a vízkő lerakódása okozza, amit csak szakember tud kipucolni a hangszerből.”

A nyálban lévő vízkő – vagy hívjuk nyálkőnek, mert az a hivatalos neve -, óhatatlanul belekerül a hangszerbe a nyállal együtt. És itt tulajdonképpen az amatőrökkel van a legnagyobb probléma, mert az amatőrök nem mindig fújnak. Ha hagyja kiszáradni a hangszert és rászárad a hangszer belső falára ez a mészkőréteg, az onnantól kezdve úgy viselkedik, mint egy cseppkő. Hízik, hízik. és mindig kap egy plusz réteget. Ebből kis púpok, képződmények, ún. mészrétegek alakulnak ki a cső falán belül, melyek aztán úgy viselkednek, mint a szivacs: megszívják magukat nedvességgel, nyállal és nagyon nehezen száradnak ki. Ezek hosszú hónapokon keresztül folyamatosan eszik az anyagot belülről.

A sárgaréz a legjobban kitett, veszélyeztetett anyag a belülről való kirohadásnak, mert annak összetételében van a legtöbb cink. A sárgaréz a cink és vörösréz ötvözete. A nyálban lévő savak és enzimek pedig gyakorlatilag elporlasztják a cinket.

Amikor rózsaszín pöttyöket lehet látni a lakk alatt, az azt jelenti, hogy belülről már átette magát a vízkő. Azokat az alkatrészeket mind cserélni kell!

Így marad a vörösréz egy laza kötésben, ami egy szerencsétlen esetben egy erősebb forténál ki is lyukadhat.

Azt is szoktam tanácsolni a zenészeknek (ironikusan), hogy – pl. egy koncert miatt nem tudja leadni a hangszerét -, nem muszáj azonnal kicserélni, de mindig legyen a tokban egy tekercs szigetelőszalag, mert ha koncert közben lyukad ki a hangszer, akkor gyorsan előveszi a ragasztószalagot, beragasztja és mehet tovább a műsor!”

folytatása következik…